KAPCSOLATI JÁTSZÁINK

Méltatlankodó „Tudom, hogy úgyis belém rúgsz!”

Játszmája az „ÁLDOZAT”a lázadó gyermek

Karaktervédekezése: 
Kiharcolja magának, hogy bántsák,
 mert a negatív érintés is érintés mindegy, 
csak foglalkozzanak vele!

Elnyomó, kontrolláló anya, áldozathozó anyai szerep: 
„majd én,mindent megteszek!”, 

az alkalmatlanság érzésével küszködik felnőttként is. 

Az anya folyamatosan hibáztatja az életéért, bajaiért,

nem fogadják el önállú személyiségként, 
otthona börtönné válok számára és szülei a fogvatartók.

Felnőtt korban is alul értékeli önmagát, alárendelt helyzeteket él meg. 
Belül vágyik a szabadságra, ám szóba sem meri hozni. 
Viszonyaiban látszólag engedelmes de folyamatosan dühkitörései vannak. 
Mások számára zavarba ejtően kitárja élete intim részleteit. 
Élete lassított felvételként zajlik, nagyon igyekszik, túl alkalmazkodik és törleszkedik. 
Kapcsolatait a szerint ítéli meg, hogy szeretik ezen őket,
 de nincs fogalmuk mi zajlik a másik emberben, statikus személyiségek, 
nem tanulnak a dolgokból, és nehezen változnak. 
A segítséget is nehezen fogadják naivitásuk miatt. 
Rajongó típusok, négy éves érzelmi szinten, 
rajonganak a művészetért ebben, élik meg az érzelmeiket. 
Ők a „nemecsek ernő” típusok 
Sértett belső méltatlankodó: „soha!”, „úgyse!”
Hogyan kerültem ilyen helyzetbe? 
Jobbat érdemelnék! 
Nehezen éli meg a szülői kritikát, gyakran ír vesztes sorskönyvet, 
nem hagyják, hogy kifejezze magát.
 Környezete, úgy látja csak a saját sérelmeivel, van elfoglalva.